2024-12-31
A Trump adminisztráció nemzetközi kereskedelempolitikájának stratégiája, amint azt javasolta, magában foglalhatja a tarifák tárgyalásként történő felhasználását arra, hogy más országokat arra kényszerítsenek, hogy az Egyesült Államok számára kedvezményeket tegyenek az Egyesült Államok számára tárgyalások és a potenciális kereskedelmi háborúk fenyegetése révén. Ennek a stratégiának a célja nemcsak az Egyesült Államok tarifális bevételeinek közvetlenül növelése, hanem ennél is fontosabb, hogy befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi környezetet, elősegítse az amerikai termékek és szolgáltatások exportját, ezáltal növelve a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, és csökkentve az amerikai kereskedelem hiányát.
Az alábbiakban felsoroljuk a harmadik lehetőséget, amelyet felvetett:
A kereskedelmi háborúk fenyegetésének felhasználása az amerikai export fokozására:
A Trump adminisztráció nyilvánosan vagy magántulajdonban továbbadhatja más országoknak, hogy ha nem tesznek engedményeket a kereskedelmi tárgyalások során, akkor szigorúbb tarifákkal vagy átfogó kereskedelmi háborúval fognak szembesülni.
Ez a fenyegetés arra késztetheti más országokat, hogy növeljék az amerikai áruk vásárlását a tarifák csökkentéséért vagy a súlyosabb kereskedelmi szankciók elkerülése érdekében.
A kereskedelem hiányának csökkentése:
Az amerikai áruk exportjának növelésével a Trump adminisztráció reméli, hogy fokozatosan szűkíti az Egyesült Államok kereskedelmét, amelyet az Egyesült Államok gazdaságának és politikai státusának javításának döntő eszközének tekintnek.
A kereskedelem hiányának csökkentése nemcsak javíthatja az Egyesült Államok nemzetközi fizetési mérlegeit, hanem elősegítheti a hazai iparágak versenyképességét és munkalehetőségét.
Tarifák mint tárgyalási stratégia:
A Trump adminisztráció a tarifákat tárgyalási eszköznek tekintheti, felhasználva a tarifaszintek emelkedését vagy csökkenését, hogy befolyásolja más országok pozícióit és döntéseit a kereskedelmi tárgyalások során.
Ez a stratégia megköveteli az Egyesült Államok kormányát, hogy fenntartsa a megfelelő rugalmasságot és stratégiai gondolkodást az amerikai nemzeti érdekek maximalizálása érdekében.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a tarifán alapuló tárgyalási stratégia bizonyos kockázatokat és bizonytalanságokat is hordoz. Először is, más országok nem hajlandóak jelentős engedményeket tenni a kereskedelmi tárgyalások során, ami 谈判 bontáshoz vezet és teljes körű kereskedelmi háborúkat vált ki. Másodszor, még ha más országok is növelik az amerikai áruk vásárlását nyomás alatt, ez a növekedés ideiglenes lehet, és nem tarthatja fenntarthatóan az amerikai gazdasági növekedést és a foglalkoztatást.
Ezért a Trump adminisztrációnak gondosan mérlegelnie kell az előnyöket és hátrányokat, amikor végrehajtja ezt a stratégiát, és figyelembe kell vennie a lehetséges hosszú távú hatásokat. Ugyanakkor a nemzetközi közösségnek meg kell erősítenie az együttműködést és a kommunikációt is, hogy közösen kezelje a kereskedelem protekcionizmusának és az egyoldalúságnak a kihívásait.